Tűzgátló átvezetések
Gépészeti és elektromos vezetékek átvezetésénél alkalmazott tűzgátló lezárások
D1. Gépészeti vezetékek átvezetéseinek tűzgátló lezárásai
D1.1. Éghető anyagú csővezetékek átvezetéseinek tűzgátló lezárásai
Az éghető (műanyag) csővezetékek tűz hatására gyorsan elolvadnak és az így kelet- kező nyílás lehetőséget ad a tűz és a füst tovaterjedésére, ezért az ilyen csövek tűzter- jedést gátló lezárása hő hatására duzzadó anyaggal történhet, amely a cső kilágyulá- sakor és tönkremenetelekor keletkező hézagot kitölti és a kívánt ideig biztosítja a le- zárás megfelelő tűzállóságát. Az éghető szigeteléssel ellátott éghető csövek átvezeté- seinek lezárása ugyanezen az elven működik. A tűzterjedést gátló rendszerek beépí- tése gondos tervezést igényel, hiszen a műanyag csövek tűzeseti viselkedése függ a cső anyagának kémiai összetételétől, falának vastagságtól és a beépítés módjától. A választott tűzterjedést gátló rendszerek engedélyében felsorolt csőtípusokat (PE, PP, PVC) és azok engedélyezett maximális falvastagságát a tűzvédelmi lezárás megvá- lasztásánál figyelembe kell venni. Hangcsillapítás céljából a cső felületére tekerhető minősített szigetelő paplan, amennyiben ezt a mandzsetta minősítése engedi.
D1.1.1. Tűzvédelmimandzsetták
A fémházba tekercselt, hő hatására duzzadó anyaggal töltött ún. tűzvédelmi man- dzsettákat falátvezetésben jellemzően mindkét oldalon, födémátvezetés esetén csak alul kell felszerelni. A mandzsetták nem a csőre, hanem a fogadószerkezethez rögzí- tendők annak érdekében, hogy tűz esetén az előírt időtartamig állékonyak maradja- nak. A cső átmérőjénél lényegesen nagyobb áttörések esetén a nyílást a csövön kívül a hideg füst áttörése ellen minősített tűzvédelmi lezárással kell kitölteni. A lezárás tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a választott mandzsettát hogyan lehet fel- szerelni (felcsavarozva, befalazva, esetleg lágy lezárásban). A tűzvédő bevonattal el- látott kőzetgyapotból kialakított ún. lágy lezárás kialakításakor ellenőrizni kell, hogy a választott mandzsetta ilyen körülmények között használható-e, és ha igen, milyen bevonattal együtt minősített, ill. a bevonatot rá lehet-e vinni a mandzsettára? Több cső egymáshoz közeli elhelyezése esetén és csőhajlatok tervezésekor számoljunk a mandzsetta geometriai adottságaival (a fémház szélessége, magassága). A mandzset- ta méreteit a töltőanyag mennyisége határozza meg a védeni kívánt csövek átmérőjé- nek függvényében. Az alkalmazás mérethatárait a minősítésnek tartalmaznia kell.
D1.1.2. Hő hatására duzzadó szalagok (mandzsetta fémház nélkül)
Tervezési szempontjai a fémházas mandzsettáéval azonosak (ellenőrizni kell a minő- sítést). Általában megfelelő szilárdságú és méretpontosságú fogadó épületszerkezet határoló síkjain belül tervezhető. A tekercselés rétegeinek számát, ill. a habosodó anyag szükséges rétegvastagságát a csővezeték átmérője határozza meg (nagyobb csőátmérőhöz tekercselés tartozik, D1.1.2.1. és D1.1.2.2. ábra). Ezeket az adatokat a termék teljesítménynyilatkozata, valamint alkalmazástechnikai útmutatója tartalmaz- za. A kivitelezést úgy kell elvégezni, hogy ez könnyen ellenőrizhető legyen. Az elhe- lyezés kevesebb geometriai problémával jár, de a megfelelő hozzáférést a pontos ki- vitelezés érdekében biztosítani kell.
D1.1.3. Hő hatására duzzadó tűzvédelmi kittek
Az áttörési keresztmetszetet előírt vastagságú és testsűrűségű kőzetgyapottal töltik ki, amelynek felületét mindkét oldalon a minősítésekben előírt vastagságú tűzvédő kittel borítják. A kittek duzzadóképessége korlátozott, így ezzel a megoldással jel- lemzően csak kis átmérőjű (általában legfeljebb o 50 mm) csövek tűzgátló lezárása biztosítható.
D1.1.4. Tűzvédelmizsákok
A tűzvédelmi zsákok duzzadóképessége a tűzvédő kittekhez hasonlóan korlátozott, így ezzel is csak kis átmérőjű (általában legfeljebb o 50 mm) csövek tűzvédő lezárása biztosítható. Az alkalmazás legnagyobb előnye a gyors és tiszta kivitelezés (szorosan egymásra pakolás), az egyszerű bonthatóság és az újrafelhasználhatóság. A zsákokat elsősorban olyan építkezés során célszerű alkalmazni, amikor a tűzgátló lezárást már kivitelezés közben biztosítani kell, de a folyamatos építési munkálatok miatt még sok a tűzveszélyes tevékenység. Átadás előtt célszerű a zsákokat eltávolítani (a zsákok máshol újra használhatóak), és az áttöréseket akár más tűzgátló lezárással, pl. lágyzá- rással lehet véglegesre készíteni.
D1.1.5. Tűzvédelmi téglák, dugók
Az áttörési keresztmetszetet szorosan egymáshoz préselt, közepes duzzadóképességű tűzvédelmi téglákkal vagy dugókkal töltik ki. A téglák gyártási oldalhosszai általá- ban az EI 30, EI 60, EI 90 tűzvédelmi teljesítménynek felelnek meg, azaz a tégla be- építésének irányával érhető el a kívánt a tűzvédelmi teljesítmény. Az áttörési ke- resztmetszet mélysége szükség esetén megfelelő tűzvédelmi burkolólappal növelhe- tő, ezáltal biztosítható a kívánt fal- vagy födémvastagság. Szerelt falakban megfelelő tűzvédő lapból kialakított káva megépítése szükséges (D1.1.5.2. ábra). Egyes téglák korlátozott duzzadóképességét speciális, a rendszerhez tartozó tömítőkittel javítják, amit a tégla és a cső közé kell adagolni. A megoldás legnagyobb előnye a száraz technológiából adódó pormentesség és a roncsolás nélküli bonthatóság, ezáltal csö- vek utólagos átvezetése és a lezárás helyreállítása igen gyorsan megoldható.
D1.2. Éghető szigeteléssel ellátott nem éghető anyagú csővezetékek átvezetéseinek lezárá- sa
Az éghető szigetelésű csövek átvezetéseinél alkalmazott tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszereket részben az éghető anyagú, műanyag csöveknél bemutatott megoldások- ra lehet visszavezetni.
D1.2.1. Hő hatására duzzadó szalagok
A D1.1.2. alatti sajátosságok figyelembe vételével megfelelően tervezhető, kivitelez- hető. Az éghető anyagú szigetelés megengedett legnagyobb vastagságára ügyelni kell.
D1.2.2. Hő hatására duzzadó tűzvédelmi kittek
A D1.1.3. alatti sajátosságok figyelembe vételével megfelelően tervezhető, kivitelez- hető. Az éghető anyagú szigetelés megengedett legnagyobb vastagságára ügyelni kell.
D1.2.3. Tűzvédelmi téglák, dugók
A D1.1.5. alatti sajátosságok figyelembe vételével megfelelően tervezhető, kivitelez- hető. Az éghető anyagú szigetelés megengedett legnagyobb vastagságára ügyelni kell. Szerelt falakban megfelelő tűzvédő építőlemezből kialakított káva szükséges az áttörés körül
D1.3. Szigetelés nélküli, nem éghető anyagú, csővezetékek átvezetéseinek lezárása
Szigetelés nélküli fémcsövek átvezetésének tűzvédelmi lezárásakor nem az éghető anyag jelenti a fő problémát, hanem a csövek által a tűzmentett oldalra átvezetett hő, ami lehetővé tenné a csőhöz közeli gyúlékony anyagok meggyulladását a védett tűz- szakaszban. Ilyen esetekben hőelvonó tulajdonságú és a cső működés közbeni esetle- ges tartós vibrációja miatt tartósan rugalmas megoldásra van szükség.
D1.3.1. Lokális szigetelő csőhéj kőzetgyapotból
A csövet az áttörés környékén mindkét irányban előírt hosszúságú, vastagságú és testsűrűségű kőzetgyapottal szigetelik. Egyes megoldásoknál a kő- zetgyapot felületét a lezárás mindkét oldalán a minősítésekben előírt vastagságú tűz- védő bevonattal borítják. A bevonat szükséges hosszát a csőhéj mentén, valamint áthúzásának mértékét a környező épületszerkezetre a választott termék minősítése írja elő. A bevonni kívánt felület mindig zsír- és pormentes le- gyen. Az erősen nedvszívó felületeket elő kell nedvesíteni.
D1.3.2. Tűzvédelmi zsákok
A D1.1.4. alatti sajátosságok figyelembe vételével megfelelően tervezhetők, kivitelezhetők.
D.1.4. Nem éghető szigeteléssel ellátott, nem éghető anyagú csővezetékek átvezetéseinek lezárása
D1.4.1. Tűzvédelmi bevonat a nem éghető hőszigetelésenA szigetelés felületét mindkét oldalon a minősítésekben előírt vastagságú tűzvédő bevonattal borítják. A bevonat szükséges hosszát a csőhéj mentén, valamint áthúzá- sának mértékét a környező épületszerkezetre a választott termék alkalmazástechnikai útmutatója írja elő. A bevonni kívánt felület mindig zsír- és pormentes legyen. Az erősen nedvszívó felületek előnedvesítendők, ha a tűzgátló lezárás hidraulikus kötő- anyagú. A megoldás lényegében egyenértékű a D1.3.1. pont alatt bemutatottal.
D1.4.2. Tűzvédelmi kittek, tűzvédelmi szilikon
Lényegében D1.1.3. szerint. Ügyelni kell a csőszigetelés megengedett legnagyobb vastagságára.
D1.4.3. Alumínium spirálkorcolt (Spiro, vagy spiko cső) csövek átvezetéseinek lezárása
A lezárást tűzvédelmi mandzsettákkal készíthető el abban az esetben, ha ez a kivá- lasztott termék minősítésében külön szerepel.
D1.5. Szellőzővezetékek átvezetéseinek tűzgátló lezárása
D1.5.1. A több tűzszakaszt is keresztező, de tűzvédelmi teljesítménnyel nem rendel- kező szellőzővezetékek több módon is lehetővé a tűz és a füst továbbterjedését:
-? a szellőzőnyílásokon keresztül;
-? hővezetés és/vagy hősugárzás révén;
-? alakváltozás következtében.
D2 Villamos vezetékek tűzgátló lezárásai
D2.1. Tűzvédelmi bevonat kőzetgyapot szigetelésen (lágy lezárás)
A kábelek, kábeltálcák (amennyiben ez utóbbi a választott termékkel minősített) fe- lületét az áttörés teljes keresztmetszetében és az áttörés síkjától mindkét irányban adott hosszúságban, az engedélyekben előírt száraz rétegvastagságú speciális minősí- tett bevonattal be kell vonni. A nyílást megfelelően leszabott, előírt vastagságú és testsűrűségű kőzetgyapottal töltik ki (sokszor két rétegben), amelynek felületét mindkét oldalon a minősítésekben előírt vastagságú tűzvédő bevonattal borítják. A bevonat áthúzásának mértékét a környező épületszerkezetre a választott termék mi- nősítése írja elő. A bevonni kívánt felület mindig zsír- és pormentes legyen. Az erő- sen nedvszívó felületeket az alkalmazott lágy lezárás száradási tulajdonságaival összhangban kell előnedvesíteni.
D2.2. Hő hatására duzzadó tűzvédelmi kittek, paszták
Az áttörési keresztmetszetet előírt vastagságú és testsűrűségű kőzetgyapottal töltjük ki, amelynek felületét mindkét oldalon a minősítésekben előírt vastagságú tűzvédő kittel kell borítani. Kábelkötegek esetén törekedjünk a kábelek közötti hézagok minél precízebb kitöltésére.
D2.3. Tűzvédelmi habarcs (kemény lezárás)
A hidraulikus kötőanyagú, speciális töltőanyagú tűzvédelmi habarcsok gyakorlatilag ébredő feszültség nélkül száradnak, így a lezárás termikus sokk hatására sem reped meg. A tűzvédő habarccsal elkészített lezárások kis vastagságban is nagy tűzvédelmi teljesítménnyel bírnak. Szerelt falakban megfelelő tűzvédő lapból kialakított káva megépítése szükséges. Az erősen nedvszívó felületeket elő kell ned- vesíteni. A kemény lezárás teljes kötési ideje akár néhány hét is lehet. Egyes tűzvé- delmi habarcsokból kültéri lezárások is készíthetőek.
D2.4. Tűzvédelmi zsákok, párnák
A tűzvédelmi zsákok legnagyobb előnye a gyors és tiszta kivitelezés (szorosan egy- másra pakolás), az egyszerű bonthatóság és az újrafelhasználhatóság. A zsákokat el- sősorban egy olyan építkezés során célszerű alkalmazni, amikor a tűzszakaszolást már biztosítani kell, de a folyamatos építési munkálatok miatt még sok a tűzveszé- lyes tevékenység. Átadás előtt célszerű a zsákokat eltávolítani (a zsákok máshol újra használhatóak!), és az áttöréseket pl. lágy lezárással véglegesre készíteni.
D2.5. Tűzvédelmi habtéglák, dugók
Az áttörési keresztmetszetet szorosan egymáshoz préselt, közepes duzzadóképességű tűzvédelmi téglákkal vagy dugókkal töltjük ki. A téglák gyártási oldalhosszai általá- ban az EI 30, EI 60, EI 90 tűzvédelmi teljesítménynek felelnek meg, azaz a tégla be- építésének irányítottságával érhető el a kívánt a tűzvédelmi teljesítmény. Az áttörési keresztmetszet mélysége szükség esetén megfelelő tűzvédelmi burkolólappal növel- hető, ezáltal biztosítható a kívánt fal- vagy födémvastagság. Szerelt falakban megfe- lelő tűzvédő lapból kialakított káva megépítése szükséges (D2.5.2. ábra). Egyes tég- lák korlátozott duzzadóképességét speciális, a rendszerhez tartozó tömítőkittel javít- ják, amit a tégla és a kábelek közé kell adagolni. A megoldás legnagyobb előnye a száraz technológiából adódó pormentesség és a roncsolás nélküli bonthatóság, ezáltal kábelek utólagos átvezetése és a lezárás helyreállítása igen gyorsan megoldható.
D.2.6. Tűzvédelmi mandzsetták
A fémházba tekercselt, hő hatására duzzadó anyaggal töltött ún. tűzvédelmi man- dzsettákat falátvezetésben a tűz várható támadási iránya felőli oldalra (ez általában mindkét oldal), födémátvezetés esetén csak alul kell felszerelni. A mandzsetták rög- zítése a kívánt időtartamig állékony maradjon. Tervezés és kivitelezés során ügyelni kell arra, hogy a választott tűzgátló mandzsetta kábelátvezetések lezárására milyen konfigurációban minősített (egyedi kábel, kábelköteg, védőcsőben futtatott kábelkö- teg, stb.). A kábelköteg átmérőjénél lényegesen nagyobb áttörések esetén a nyílást a csövön kívül a hideg füst áttörése ellen minősített tűzvédelmi lezárással kell kitölte- ni. A lezárás tervezésekor vegyük figyelembe, hogy a választott mandzsettát hogyan lehet felszerelni (felcsavarozva, befalazva, esetleg lágy lezárásban). A tűzvédő be- vonattal ellátott kőzetgyapotból kialakított ún. lágy lezárás kialakításakor ellenőrizni kell, hogy a választott mandzsetta ilyen körülmények között használható-e, és ha igen, milyen bevonattal együtt minősített, ill. a bevonatot rá lehet-e vinni a mandzset- tára (általában nem, mert a bevonat felmelegedés gátló hatása gátolja a mandzsetta felmelegedését és működését). Az alkalmazás mérethatárait a minősítés tartalmazza.
